О квасе - A kvászról
Kedves Napló!
Mikoron eleink már alapítgatták királyságukat, és kezdtek otthonosan berendezkedni a Kárpátok medencéjében, sok-sok kilométerre tőlük, a kijevi fejedelemség egy egyszerű parasztja, nevezzük Dmitrijnek, furcsa dolgokat művelt, melyek közül egyiket, másikat megörökítette a történetírás is, többnyire csak közvetetten, a többiről pedig szájhagyomány útján tudunk. Dmitrij egyik legismertebb műve azonban ma is él, sőt, egész iparág épül rá. Tehát egy alkalommal (illetve többször is, de nekünk most ez az egy érdekes) úgy betintázott, hogy egy „akkor még jó ötletnek tűnt” kezdetű történet kavarodott belőle.
Hősünk tehát a következőt találta ki, hogy jól megszívassa cimboráit: egyik tehenét jól kiéheztette, várt több napot, sőt, hetet. Ezután szerencsétlen párát nem egy zöld mezőre, hanem szomszédjának érett búzaföldjére hajtotta, hogy ott lakassa jól. Ami ezután történt, az meglehetősen ízléstelen, előre is bocsánat, én azonban csak a semleges krónikása volnék eme legendácskának. Tehát az ezután tehén által hátrahagyott friss trágyát összeszedte, majd azt leszűrte, és egy vödörben a levet összegyűjtötte. Ebbe szórt egy kis cukrot, hogy ne legyen oly savas és keserű, majd ment tréfája áldozataihoz. „Ezt kóstoljátok meg, ez micsoda finom, a fejedelmi szekérről esett le!” Azonban barátai már annyi vodkát ittak, hogy ezt el is hitték, és az alkohol által kikezdett ízlelőbimbóik teljes érzéketlenségében nem gyanakodtak. Felhajtották, s mondták zavarukban, hogy bizony, nagyon finom. Ezt meg Dmitrij hitte el, így irigykedve ő is megkóstolta, azonban mivel társaihoz hasonlóan nem érzett semmit, igazat adott a többieknek. Így született a kvász. S bár Dmitrij többet nem ivott belőle, elkezdte termelni, s egyre többet árult belőle – mert volt bizony, aki megvette. Ez a recept öröklődik azóta is, kisebb változásokkal, például, hogy már széndioxiddal is dúsítják. S azóta minden tisztességes keleti szláv boltban megtalálható, utcai standokon csapolják a sör mellett, és kétes népszerűségnek örvend.
És még a Kofolát szóltátok le…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése